A zaj elleni küzdelem világnapja

Manapság a tartós zajhatás évekkel rövidítheti meg az életünket, mely főként a városlakók életében jelentős. Erre hívja fel a figyelmet a zajszennyezés elleni világnap, melyet 1996 óta tartanak.

Napjainkban a gépek zaja uralja mindennapjainkat, mely kiterjed az otthoni mosógépek zajától az irodai légkondicionálókig, de a parkok fűszálainak zaján át a közlekedés által okozott zajra is. A körülöttünk lévő zaj erősen befolyásolhatja a közérzetünket, egészségünket, jóllétünket.

A WHO értékelése szerint a 65 dB fölötti környezeti zaj, a zajhatárértékek hosszabb ideig tartó túllépése egészségkárosodást idézhet elő. A zajjal egész testünk egészségét veszélyeztetjük: halláskárosodást, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavart okozhat, súlyosbítja a refluxbetegséget, sőt egy új kutatás szerint a zaj sejtszinten rombol, olyan stresszválaszt indít be a szervezetben, ami végső soron érrendszeri károsodáshoz, szívbetegséghez vezet.

A teljes zajhatás 70-80%-a közlekedésből származik, amely csak az EU-ban 125 millió embert, azaz minden 4. európait érint. Az egyre több zajforrásból összeadódó háttérzaj növekedése évente 1,5 dB.

A zajszennyezés, ahogyan az a bevezetőben is olvasható, évekkel rövidíti meg a városlakók, a tartós háttérzajban élők életét. Az erősödő folyamatos éjszakai zajártalom hatására elmarad a pihentető mélyalvás fázisa. A környezeti zaj- és rezgésterhelésre vonatkozó nappali és éjszakai megengedett határértékeit rendeletekben szabályozzák.

Az EU 2002-ben fogadta el azt az irányelvet, ami a stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló zajvédelmi intézkedési tervek készítését írja elő meghatározott lélekszámra, illetve járműforgalomra vonatkozóan. Magyarországon 2004-ben vezették be a stratégiai zajtérképezést. Zajtérképek alapjaként olyan digitális térképeket használnak, amelyek ábrázolják a zajforrásokat (közutak, vasutak, repülőterek, ipari létesítmények), a hangterjedés útjában álló akadályokat (pl.: zajvédő falak, töltések, magasabb építmények) és a zajtól védendő épületeket (pl.: lakóépületek, egészségügyi intézetek, oktatási intézetek). A zajforrásokhoz azok jellegétől függően hozzá kell rendelni a forgalmi adatokat vagy a zajmérési eredményeket, illetve egyéb a terjedést és zajkeltést befolyásoló jellemzőket, a zajtól védendő épületekhez pedig hozzá kell társítani az érintettek számát. Mindezeknek az adatoknak a felhasználásával az erre a célra készített számítógépes programok elkészítik az adott terület stratégiai zajtérképét. Ezen zajtérkép elemzése alapján el kell készíteni az intézkedési tervet a zajcsökkentés megvalósítására.

Fák környezeti haszna a zajvédelemben

Tudtad, hogy különösen a városban, vagy a forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet?

Műszeres mérésekkel igazolták, hogy egy háromszintes növényfal, ami összetevődik a pázsitok, cserjék és fák szintjéből, jobban véd a zajtól, mint a téglafal. Ennek oka a növény tulajdonságában rejlik. A levelek közti légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmas ellenállása pedig hangtompító hatással bír.

A növényfal zajvédő képessége függ annak szélességétől. A növényfal szélességét általában a zajterheléshez kell igazítani, amely a forgalom függvénye. 800 gépkocsi/óra forgalomnál 20 méter; 2000 gépkocsi/óra - 30 méter; e felett 80 méter széles erdősáv szükséges mindkét oldalon. Az erdősávban a pázsitfűfélék, sarjak, illetve cserjék nem nélkülözhetők, mert azok a zajforrást jelentő kipufogócsövek magasságában nyújtanak elsődleges védelmet. Fontos megjegyezni, hogy a védősávok nem a zaj teljes kiszűrését jelentik, hanem a zajhatást a megengedett határérték alá szorítják.

Ami a városi környezetet – különösen az iskolák és óvodák környékét – illeti, elsőrendű fontosságú a sövények alkalmazása, mert azok a kipufogóhoz közeli gyermekeknél a légzőszervek védelmét szolgálják.

Az otthonunkban is használhatunk növényeket zaj csökkentése szempontjából, cikkünkben olyan növényeket gyűjtöttünk össze, melyek segítségünkre lehetnek:

Közönséges orgona

Az orgona tömött, sűrű levelei miatt hangnyelő sövényt képez, így lehetővé teszik az intim környezet kialakítását. Magassága általában kettő-öt méter között van, igénytelen növény, ellenálló a betegségekkel, kártevőkkel szemben.

Borostyán

A borostyán vastag, sűrű, örökzöld levelei hangtompítóként szolgálnak. Gyorsan szaporodik, akár 30 méter magasra is felfut. Ha nem tud felfelé terjeszkedni, a talajt is beteríti. Több száz évig is képes élni. Jól viseli a szárazságot.

Cserszömörce

A gyógynövényként is hasznosítható cserszömörce ki tudja szűrni a zajokat. Leggyakrabban két-három méteres, tömött, terebélyes bokrot képez, de elérheti az öt méteres magasságot is. Kerítés mellé ültetve sövény is kialakítható belőle.

Babérmeggy

A babérmeggy sűrű lombozatú, örökzöld cserje, nemcsak kiváló zajvédelmet nyújt, hanem távol tartja a kíváncsiskodó tekinteteket is. Gyönyörű fényes levelei esztétikus látványt nyújtanak, de vigyázat: minden része mérgező! A legtöbb kertben sövényként alkalmazzák.

Gyertyán

Ahhoz, hogy a gyertyán megfelelő hangszigetelő legyen, napos helyre kell ültetni. Árnyékos helyen ugyanis általában kopasz. Ennek a lombhullató növénynek fűrészes levelei vannak, fája nagyon kemény és akár harminc méter magasra is megnő. Nemcsak önálló fa ültethető belőle, hanem magasan nyírott, tömör sövény is. Ősszel érő terméseit szeretik a madarak.

Forrás: Lärmschutz: 8 Pflanzen, die Ruhe in Ihren Garten bringen - bildderfrau.de

Dr. Radó Dezső: A fák környezeti haszna