Madarak és Fák napja

A Madarak és Fák Napja egy több mint százéves hagyomány Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünneplünk. A hagyomány célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első Madarak és Fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben. Bár több mint száz év telt el, a természetvédelem fontossága azóta sem veszített jelentőségéből.

Az erdők nem csak fajösszetételükkel, hanem térszerkezetükkel is hozzájárulnak a biológiai sokféleség fenntartásához. Az erdei madarak, számos strukturális elemmel együtt, hatással vannak az erdőszerkezet alakulására, úgy ahogy az erdőszerkezet is hatással van a madarak fajösszetételére. A térben, és időben változó élőhely szerkezetet, még nagyon sok tényező befolyásolhatja, ilyenek az élő- és holt fák-, cserjeszint-, idős-, korhadó-, fák aránya jelenléte, illetve abiotikus tényezők is (Somogyi, 2000).

Az erdei fajok egy része az ember által ültetett kultúr fenyvesekbe, akácosokba költözött. Sok dolgozat született már ember által kezelt erdő, illetve természetes erdő madárvilágának összehasonlításáról. Hasonló vizsgálatokat végeztek az Őrségben a Szalafői Őserdőben 1994 és 2013 között. Itt térben ugyanazt a területet vizsgálták, de különböző időpontokban. A két különböző időpontban végzett felmérésben összesen 30 madárfaj fészkelése volt kimutatható, 22 volt a közös fajok száma. Azt vizsgálták territórium térképező módszerrel, hogy az erdő miként befolyásolja a fészkelési szokásokat a madárközösségeknél. A vizsgálatból kiderült, milyen nagy különbség van az Őserdő, és a hozzá hasonló korú és szerkezetű, de kezelt erdők között. Tanulságként említették, milyen fontos, hogy az élőhely természetesen fejlődhessen, emberi beavatkozás nélkül. A cikkben szó van az erdőgazdálkodásban a holt fa szerepéről, és befolyásoló tényezőként említi a fészkelő madarak szempontjából (Barbácsy 2014).

Az alábbi ábrán (Magyarország nemzeti atlasza 2) látható hogyan változott meg a klímánk, és ezzel együtt erdők aránya kishazánkban. A madárvilág is jól monitorozza ezt a változást. Sok költöző madár nem vonul el délre, hanem itt telel Magyarországon, ilyen pl. a fehér gólya (Ciconia ciconia). Megjelentek olyan mediterrán, és balkáni fajok, melyek nem voltak jellemzőek még 10 évvel ezelőtt. Egyik ilyen faj a kucsmás sármány (Emberiza melanocephala), mely az elmúlt években megjelent a Körös-Maros Nemzeti Park területén. Őshonos madárfajainknak egyre nehezebb alkalmazkodni a változó élőhelyekhez. Nem is gondolnánk, hogy közel 400 madárfaj fordul elő a Kárpát-medence területén, és meg kell tartanunk ezt a fajdiverzitást, hiszen ez egy nemzeti kincs (Mondy Zsolt 2023).

„A élővilág iránti tisztelethez hozzá tartozik annak tudatos megismerése, és az élőhelyek feltérképezése a természet megzavarása, és megváltoztatása nélkül. Ezzel a tudattal lépem át az élővilág kapuját, amikor madármegfigyelésre indulok.” - Mondy Zsolt, 2014.